Történelmi Revízió, Náci Dicsőítés és Nemzetközi Hálózatépítés

1997 óta évente több ezer neonáci gyűlik össze február 11-én a magyar fővárosban a „Becsület Napja” elnevezésű eseményen, amely az 1945-ös évben ostromlott náci csapatok kitörési kísérletét emlékezi meg. A Vörös Hadsereg ostroma közepette hetvenezer német SS- és Wehrmacht-katona, valamint magyar kollaboránsok egy utolsó csatával próbáltak kiszabadulni a városból, de csak néhány százan éltek túl. Budapestet később a Vörös Hadsereg szabadította fel.

Az évek során ez az esemény vált az egyik legjelképesabb gyűlésévé a magyar és európai neonáci színtérnek. Az esemény kezdeményezője István Győrkös volt, a paramilitáris Magyar Nemzeti Arcvonal (Hungarian National Front) alapítója, aki 2019-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, mert egy rendőrt fejbe lőtt.

Az utóbbi években az eseményt a Legio Hungaria nevű, 2018-ban alakult neonáci csoport szervezi. Annak ellenére, hogy csoportjuk története rövid, már nemzetközi figyelmet keltettek. 2018 októberében, egy 1956-os antisowjet felkelés megemlékezését követően csoportjuk tagjai megrongáltak egy budapesti zsidó közösségi központot. Az esemény társzervezői közé tartozik a Hammerskins Hungary, a „Youth Movement of the 64 Counties” nacionalista szövetség és a Skins4Skins Hungary skinhead csoport.

Sok évig a történelmi revíziót végző megemlékezést a város központjában, a Várnegyedben tartották. Az eseményen több száz neonáci lobogóikat lengetik, gyertyákat osztogatnak, a neonáci színtér ismert alakjai és jobboldali politikusok beszédeket tartanak, majd az esemény végén elhangzik a magyar és német nemzeti himnusz. Az utóbbi években éves engedélyezési vita folyik az esemény helyszínéről. Idén „Normafa” nevű erdőn kívül tartották meg.

Kiegészítő események

Ami egy „megemlékezéssel” kezdődött, az az évek során három esemény sorozattá fejlődött. A „megemlékezés” utáni estén hagyományosan nagyszabású jobboldali rockkoncertet tartanak több ismert nemzetközi jobboldali rockzenekarral. Ezen kívül idén előzetesen egy „Üdvözlési Buli” is szerveződött, ugyancsak koncertprogrammal.

A megemlékezés utáni napon megtartják a széles körben népszerűsített „Kitörés 60” túrát, amelyre különböző neonáci és neonáci-fasiszta csoportok beszivárogtak a magyar természetvédelem körébe, így az esemény teljesen elfogadottá vált. A túra az ostrom kitörési kísérletének majdnem 60 kilométeres útvonalát követi egy várostól északnyugatra található faluig. Az utóbbi években a résztvevők száma néhány száz főről több mint 2500 résztvevőre emelkedett. Ezeknek az éjszakai túráknak a kulcsfontosságú elemei a történelmi egyenruhák, replika fegyverek és nyíltan viselt SS szimbólumok a résztvevők részéről. A túra kezdetén a résztvevők 13 ellenőrzőponton kapnak pecsétet, ahol „korszerű egyenruhákat viselő ellenőrzők” nyomnak fasiztás szimbólumokkal ellátott pecsétet. Akik az előírt időn belül teljesítik az útvonalat, oklevelet kapnak, és az egész táv teljesítéséért még egy vaskereszt replikát is kapnak, horoggal ellátva. Mivel a túra történelmi újrajátszással operál, nem áll fenn az eddig betiltás veszélye.

Hálózatépítés

Az esemény keretében kialakuló hálózat példa arra, hogy közösségekben, mint például a Legio Hungaria alapítója, Ince Béla, a Kampf der Niebelungen szervezője, Alexander Deptolla és Tamasz Szkatulski, a Pride France vezetője közötti találkozók hogyan vezetnek nemzetközi, neonáci harcművészeti eseményhez, a „European Fight Night” (Európai Küzdelem Éjszakája) elnevezésű eseményhez, amely idén májusban először zajlott Budapesten.

Minden évben számos szervezet és csoport vesz részt az eseményeken, többek között Olaszországból, Franciaországból, Bulgáriából, Lengyelországból, Horvátországból, Csehországból és Németországból. Ezek közé tartoznak a Combat 18, Hammerskins és a Blood and Honour különböző ágaik. Az utóbbi években Németországból olyan politikusok és csoportok is részt vettek, mint a „Der Dritte Weg” (A Harmadik Út), a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD), a „Die Rechte” (A Jobb) és az Identitárius Mozgalom képviselői.

A német neonáci színtér híres személyiségei is gyakran szerepelnek az eseményen, mint például 2020-ban Matthias Deyda, a „Die Rechte” képviselője, aki beszédét a következő szavakkal kezdte: „Ma ugyanazokkal az ellenségekkel állunk szemben, mint 75 évvel ezelőtt. Az ellenség nem Müller vagy Mayer. Nem, az ellenség Rothschild vagy Goldman és Sachs.”

A „Becsület Napja” csupán az egyik nagy éves esemény a Kelet-Európában megrendezésre kerülő számos rendezvény közül, mint például a szófiai „Lukov Menet,” a horvátországi „Bleiburg Megemlékezés” vagy a rigai „Legionáriusok Napja.” Alapvetően a neonáci és neo-fasiszta szervezetek felismerték, hogy Kelet-Európa társadalmi klímáját és a velük szembeni enyhébb állami bánásmódot felhasználva erősíthetnek.

Ellenprotest

Az utóbbi években magyar antifasiszták évente szerveznek ellen-tüntetést, amely a rendezvényre való kritikus nyilvánosságot teremti. Kezdetben csak néhány tucat ember vett részt az ellen-tüntetésen, de most már több száz ember csatlakozik a tiltakozáshoz.

A tiltakozásokat ma már nemzetközi szinten is szervezik, például az „NS-Verherrlichung Stoppen” (A Náci Dicsőítés Megállítása) kampányon keresztül (amelyben ausztriai és németországi baloldali csoportok vesznek részt) vagy a Náci Régimódi Üldözöttjeinek Berlini Szövetsége – Antifasiszták Szövetsége (VVN-BdA) közreműködésével. A magyar roma közösségekből is volt részvétel az ellen-tüntetésen.

Állami Történelmi Revízió

Az, hogy az extrém jobboldali propaganda Kelet-Európa országaiban, például Magyarországon, ennyire könnyen elfogadható és társadalmilag tolerált, történelmi gyökereket is magában hordoz. 2001-ben véget ért a Magyar Szocialista Párt uralma, és az újonnan hatalomra került Fidesz Párttal együtt alapvetően megváltozott Magyarország emlékezetpolitikája. A Fidesz a rendkívül népszerű ideológiájával új történeti értelmezést hirdetett. Ez a történeti értelmezés felmentette Magyarországot a Holokausztban való felelősség alól és áldozatnak állította be a náci megszállást.

Ez az áldozatnarratíva megnyilvánul a párt 2012-ben elfogadott alkotmányában is, amely ellenkezik a történelmi tényekkel. Az alkotmány szerint Magyarország elvesztette a szuverenitását a német csapatok bevonulásával 1944-ben, de a valóság más volt. A német csapatok bevonulása után az ország igazgatása továbbra is a helyi hatóságok felelősségében maradt. A megszállók a nyilaskeresztesek támogatására számíthattak, egy olyan fasiszta mozgalomra, amelyet a harmincas években alapítottak Magyarországon. Vezetőjük, Ferenc Szálasi, 1944 októberében a kormányt megbuktatta és egy kollaboráns rezsimet hozott létre. A hatalom átvételét követően egy hónappal megkezdődtek a deportálások. Összesen 565 000 zsidót gyilkoltak meg Magyarországon 1941 és 1945 között.

Állami Támogatás

2023-ban a „Kitörés 60” túra szervezői 70 millió forintos állami támogatást kaptak, ami majdnem 10% az éves turisztikai támogatásokra szánt teljes költségvetésből. A túra fő szervezője, Zoltan Moys, szintén családi kapcsolatokkal rendelkezik a kormány élén állókkal. Sándor Lezsák, a Fidesz Parlament alelnöke, veje.

Szintén 2023-ban a túra két fő szervezője, Zoltán Moys és Oszkár Kenyeres a Nemzeti Ünnepen, augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta meg, többek között a „természetjárás népszerűsítéséért”. Ezek csak két példa a sok közül, amelyek rávilágítanak arra, mennyire folyékonyak a határok a kormánypárt és az extrém jobboldal között Magyarországon.

Az utóbbi évek azt mutatták, hogy a rendezvény ellenére a növekvő nyilvánosság és a tiltások ellenére is népszerűségnek örvend. Az antifasiszták nemzetközi együttműködése egyre fontosabbá válik annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék ezeket a fejleményeket.